UTÓLAGOS HŐ- ÉS VÍZSZIGETELÉS

AZ UTÓLAGOS HŐSZIGETELÉS

Elsőre mindenkinek az alacsonyabb fűtésszámla ugrik be, pedig a jól kivitelezett, szakszerű hőszigetelés növeli a lakás komfortérzetét, arról nem is beszélve arról, hogy az épület élettartama is megnő.  Télen a meleget bent, nyáron pedig kint kell tartani. Ezért elengedhetetlen a megfelelő hőszigetelés.

Az anyagok fajtáik szerint lehetnek:

- Szintetikus-szervetlen: Ásványgyapotok (Kőzetgyapot (Rockwool,Nobasil) Üveggyapot (Isover, Knauf-insulation, Ursa)

kőzetgyapot

- Szintetikus-szerves:

  • Expandált Polisztirol (EPS (Austrotherm, Nikecell, Bachl) )

  • Extrudált Polisztirol (XPS (DOW:Syrofoam, Roofmate Floormate, BASF: Styrodur…) )

  • Polyurethan (PIR: (Bacl Tectapur))

- Természetes- szerves

  • Parafa
  • Farost
  • Kender
  • Nád

A hőszigetelés előnyei

Elsőre mindenkinek az alacsonyabb fűtésszámla ugrik be, pedig a jól kivitelezett, szakszerű hőszigetelés növeli a lakás komfortérzetét, arról nem is beszélve arról, hogy az épület élettartama is megnő.

szigetelés előnyei

Szakszerűen kiválasztott és szabályosan kivitelezett hőszigetelés esetén a fűtés költségei jelentősen csökkenhetnek.

Homlokzati hőszigetelés:

1. A falfelületek előkészítése

Új épületek esetén a polisztirol lapokat közvetlenül a tégla falazatra kell ragasztani. Érdemes azért ellenőrizni, hogy a fal egyenletesen sík-e és valóban függőleges. Amikor azonban régi épületeket látunk el homlokzati hőszigetelő rendszerrel, nagyon fontos az alapfelület biztosítása. El kell távolítani a málló vakolatot, mert csak jó minőségű, száraz vakolaton lehet hosszútávon is jó minőséget biztosítani. Az állványozás során gondoskodni kell a munkaterület és a nyílászárók teljes takarásáról.

2. A kezdőprofil rögzítése

A kezdőprofil elhelyezésénél minimum 30 cm lábazat magasság szükséges.

3. A polisztirol lapok felragasztása

A lapok ragasztása a kezdőprofiloktól indul, fektetve, tökéletesen hézagmentesen kell egymáshoz illeszteni őket. A ragasztóanyag nem kerülhet a szigetelőlapok közé. (A felhasznált ragasztó mennyisége szinte mindig több, mint ami a csomagoláson fel van tüntetve, hiszen a fal egyenetlensége nagyon sok ragasztót felvesz.)

A lábazatnál a kezdőprofil alól indítva általában 2 cm-rel vékonyabb, extrudált polisztirol lemezt használunk. Ez vékonyabb, mert a kezdőprofilon kialakított úgynevezett vízorr minimum 2 cm-rel kijjebb kell kerüljön, mint a lábazat. Csak extrudált lemez használható, mert az nem szívja fel a vizet, valamint nagyobb szilárdsága miatt jobban ellenáll a mechanikai sérüléseknek.

4. Egységes polisztrol felület kialakítása

A kész felületet az esetleges egyenetlenségek miatt össze kell csiszolni. A sarkoknál, a ragasztó száradása után szintén lehetnek kis eltérések, amik ezt a lépést indokolják.

5. Polisztirol lapok mechanikai rögzítése

Az egy m2-re eső dűbelek száma az aljzat minőségétől és az épület magasságától függ (általában 4-12 db között mozog.

6. Élvédő elhelyezése sarkoknál, nyílásoknál

Élvédőt minden sarokra és élre tenni kell, mert csak ez tudja megvédeni a sarkokat a mechanikai sérülések ellen. Nem elhagyható, mert a sarkoknál nagyon könnyen megsérülhet a hőszigetelés.

7. Üvegszövet beágyazása

Egy újabb lépés, amit csak szakszerű kivitelező tud hibátlanul végrehajtani. A fentiek szerint előkészített sík és hézagmentes felületre fogazott simítóval kell felhordani a rögzítő tapaszt. Az üvegszövetet a még nedves réteg közepébe függőleges csíkokban kell beágyazni. A hőszigetelő rendszernek szerves része az üvegszövet, nem hagyható el.

8. Alapozás

Az alapozóknak nedvszívás-kiegyenlítő és tapadás elősegítő szerepük van.

9. Színvakolat felhordása

Az utolsó művelet gyors, pontos, összeszokott munkát igényel a szakemberektől. Minden vakolatra igaz, hogy +5 °C alatt nem alkalmazhatóak, fagyban nem lehet vakolni. Nyáron pedig a napsütötte oldalon keletkezhetnek nem várt színfoltok, azonban az árnyékos oldalon lehet dolgozni.

Típusok:

  • zsákos vakolat
  • vödrös anyag
hoszigetelo-rendszer

Tetőtér hőszigetelése belülről

Tetőterünk a téli és nyári hónapokban egyaránt szinte elviselhetetlen klímával rendelkezhet, ha rosszul vagy egyáltalán nem szigeteljük azt. Magastetők hőszigetelésére legalább 16-20 cm vastag hőszigetelés beépítése szükséges! Ne feledjük el, hogy a hő elsősorban felfelé igyekszik, ezért az egy négyzetméterre vetített energiaveszteség a tető irányában lesz az egyik legnagyobb.

Tetőtér hőszigetelése belülről

Tetőterünk a téli és nyári hónapokban egyaránt szinte elviselhetetlen klímával rendelkezhet, ha rosszul vagy egyáltalán nem szigeteljük azt. Magastetők hőszigetelésére legalább 16-20 cm vastag hőszigetelés beépítése szükséges! Ne feledjük el, hogy a hő elsősorban felfelé igyekszik, ezért az egy négyzetméterre vetített energiaveszteség a tető irányában lesz az egyik legnagyobb.

retegrend

Sajnos a régebben (30-40 éve) épült házak esetében az is előfordulhat, hogy csak egy 5cm-es (vagy semmilyen) hőszigetelést építettek be. Mivel a tetőtér a második legkomolyabb hőveszteséget okozó felület a házon (átlagosan 26%), így rengeteget spórolhatunk annak hőszigetelésével.

Minden helyzetre a leg optimálisabb szigetelést tudjuk ajánlani, az Ön és az épület igényeit figyelembe véve.

szigetelés
szigetelés

Vízszigetelés

Ön is látott már olyan épületeket, amelyek – bár már öregebbek, régimódiak, kinézetük átlagos - mégis évtizedekig tart a vakolat, nem penészednek a falai, csak mert a vízszintes sávszigetelés tökéletes?

Épületszerkezetek utólagos vízszigetelése vízhatlan vagy vízzáró szigetelést eredményez. Vízszigetelő-anyagok és vízszigetelési technológiák alkalmazásával teljes értékű szigetelést tudunk elérni. A vízzáró szigetelési anyagok és technológiák rendeltetése pusztán az, hogy mérsékeljék a víz bejutását vagy a felületen való átjutását.

Az utólagos falszigetelés megoldási lehetőségeit mindenkor meghatározza a mért nedvesség és sószennyezettség értéke, a falak anyaga, elhelyezkedése, vastagsága, meglévő szigetelések vonalvezetése, anyagminősége, a falak felületképzése és burkolása, a terület talajvízviszonyai, illetve a szárazsági követelmények.

Utólagos vízszigetelési módok:

1. Szárító szellőző vakolat:

A régi épületek nagy része vízszigetelés nélkül készült, ezért karbantartásuk és felújításuk hozzáértést és speciális anyagokat kíván. E célra szolgálnak a szárító- és felújítóvakolatok, amelyeknek megfelelően nagy pórustartalommal kell rendelkezniük, hogy a falból átkerülő sókat hosszú éveken keresztül tárolni tudják.

Minden esetben szükséges a meglévő vizes vakolat eltávolítása a felületről, téglaépület esetén a résekből szükséges a habarcs kivésése is.

A felújítás menete

  • Faldiagnosztikai vizsgálat végzése, részletes szakvélemény készítése a tervezők és kivitelezők részére a szükséges anyagok és munkafolyamatok felsorolásával
  • Károsodott vakolat leverése
  • A falszerkezet vízszigetelése (amennyiben lehetséges)
  • Újravakolás

2. Klasszikus mód:

Kent szigetelés készítése Drain rendszer beépítésével.

Pincék, szuterének, mélygarázsok, illetve bármilyen, részben, vagy teljes egészében a külső oldalról földdel érintkező falszakaszok esetében gondoskodni kell arról, hogy ezek a falak ne csak a kapilláris úton alulról felszivárgó nedvesség ellen legyenek védettek, hanem az oldalirányból érkezővel szemben is.

Erre szolgálnak a különféle, a falak felületére felvihető kent szigetelések, melyek az építőanyag pórusaiban felszívódva, az abban lévő nedvességgel reakcióba lépve, néhány centiméter vastag vízzáró réteget képeznek, így az oldalirányú nedvesség nem tud a falfelületen megjelenni.

Az épület körbeásása után lehet pótolni kívülről a falak függőleges vízszigetelését. A beépített szivárgó rendszer segítségével az időszakos talajvíz (szivárgó víz, rétegvíz, torlaszvíz), illetve a terep- és talajadottságok következtében az épület talajszint alatti határoló szerkezeteinél összegyűlt víz hidrosztatikai nyomása megszüntethető, illetve az összegyűlt víz elvezethető.

szigetelés.