Az épületek állékonysága függ a talajviszonykotól, az alapozás módja pedig az építmény alatt lévő talaj minőségétől.

A talajok alapanyaga lehet szerves és szervetlen.  A szerves talajt minden esetben el kell távolítani, mert azok hajlamosak a jelentős térfogatváltozásra. Ilyen pl. a tőzeg, szerves iszap, szerves agyag.

A szervetlen talajok különböző ásványokból állnak, sokféle kőzetekből származó kisebb-nagyobb málott szemcsék.

  • kavics: 2 mm-nél nagyobb átmérőjű
  • homok: 0,1-2 mm nagyságú szemcsék
  • homokliszt: szárazon liszt finomságú, nedvesen sodorható
  • iszap: szárazon szilárd és puha
  • agyag: száraz állapotban szilárd; sovány agyag törhető, a kövér agyag szárazon nagyon kemény, de nedvesen gyúrható, alakítható

A földmunkák a humusz leszedésével kezdődnek, 20-40 cm vastagságban. Ezt célszerű külön tárolni a későbbi tereprendezéshez, hogy tiszta, felhasználható legyen.

föld kiemelése történhet kézi. illetve gépi erővel. A kézi kiemelés alkalmazása kis mennyiségeknél, olyan helyeken, ahol géppel nem lehet hozzáférni, valamint géppel végzett földmunkák kiigazításakor.

gépi földmunkákat nagy méretű építményeknél alkalmazzuk. Pl. pincetömb kiemelése, alapárok kiásása árokásó géppel.

Az alapárok, pincetömb kiemelése függőleges partfalakkal készíthető. Lazább talajoknál a partoldal beszakadásának elkerülése érdekében dúcolást alkalmazunk.

A földpart közelébe ne tegyünk építőanyagot, se kifejtett földet a partfal beszakadásának veszélye miatt.

földvisszatöltéseket (pincefal mögé, alapok közé) 10-15 cm-es rétegekben, tömörítve készítjük. Minden feltöltés idővel ülepedik, ezért a tömörítést körültekintően végezzük. A tömörítés leghatékonyabb módja, ha gépi döngölőbékát vagy lap vibrátort használunk.

földmunka